Bejelentették hát Atlantában a megváltozott tagsági rendszert.
Aki valaha kapcsolatba került az ESOMAR-ral tudhatja, hogy eddig csak az egyéni tagság intézménye létezett a szövetségnél. A tagok igénye azonban életre hívta a vállalati tagság intézményét. Sokszor az ESOMAR-nak nem az egyéni tagok, hanem az iparági szereplők vállalati érdekei miatt kellett fellépnie. A fentieken kívül a változtatást indokolja az is, hogy az ESOMAR szerette volna szervezetét modernizálni, tagjainak globális képviseletét minél jobban ellátni, a gyorsan változó jogi környezethez alkalmazkodni és nem utolsósorban szeretne új tagokat toborozni és minél nagyobb bevételhez jutni.
Az átalakítást támogatja, hogy egyes más iparági szereplők mint, az MRS, MRA és a MRIA már sikeresen végrehajtották ezt az folyamatot.
Az ESOMAR tagok emlékezhetnek, hogy erről a kérdésről kétszer szavazhattunk, először 2011. októberében, amikor 89,9%-unk támogatta ezt az átalakulási kezdeményezést, illetve 2012. márciusában amikor ez az arány már a régi népfrontos időket idézte a 95,5%-al.
Az új tagsági viszonyban a vállalat ismeri el az ICC/ ESOMAR szakmai előírásokat. Lesznek nem személyekhez kötött (designated, transferable) tagságok, amely a vállalat tulajdonában lesz és arra a személyre ruházza át, akire jónak látja.
Az új tagsági formának már most is vannak tagjai, az alapítók: ügyféloldalról az Altria (itthon Philip Morris), és néhány kis kutatóügynökség multi, amelyek a innovatívak és gyorsan növekedők: Bazisgroup, BrainJuicer, B2B, Insites, MAP, Psyma, SKIM.
Személyes véleményem az, hogy bár az ESOMAR deklarált célja, hogy a jelenlegi előnyök ne vesszen el, ne sérüljenek a jelenlegi tagok érdekei (fognak), mégis csak azon cégek fognak profitálni az új rendszerből, amelyek képesek előnyükre fordítani, kihasználni a globalizációs hatásokat.
Aki nagyon részletesen kíváncsi az ESOMAR vállalati tagság jellemzőire, az kattintson a fenti vállalati tagság linkre.
