Kedves olvasó!
Most megpróbálkozom valami újjal, ami azért szorosan kapcsolódik az ESOMAR tevékenységéhez, a havi rendszerességgel (persze tudom, a mostani is kéthavi július-augusztusi) megjelenő Research World cikkeit próbálom meg szemlézni.
Az RW minden száma tematikus. A jelenlegi címe: A következő generáció - jövőre oktatás
A Simon Chadwick főszerkesztő által jegyzett lapban - Simon azelőtt a világ akkori 9. legnagyobb kutatóhálózatának CEO-ja volt, mielőtt 2005-ben az NOP-t a GfK elnyelte volna - a szerkesztői cikk lényege kissé szarkasztikusan: az iparág megváltozóban, sokkal több kreativitásra lesz szükség, gyertek fiatalok, mert az itt az a sikeres, aki folyton érdeklődik és kíváncsi - éppen ezért milyen menő ez a szakma, sosem fogsz unatkozni (kissé önmagába visszatérő okoskodás, nemdebár). Na és mert ti fiatalok legalább értitek, mi a kánya az a Twitter, Facebook, miegymás.
Van egy vegyes híroldal a szerkesztői cikk után, amelynek csak egyetlen hírét emelném ki, hiszen szervesen kapcsolódik az ISO-s cikkemhez: A CASRO létrehozott egy minőségtanúsító intézményt, amely a húszezres ISO szabványok auditálását, képzését végzi majd. A kísérleti menetben 4 cég bújik a nyulak bőrébe és próbálja ki az ISO kémhatását.
Az RW regionális beszámolók, riportok rendszeresek. Ebben a számban az észak-amerikai piacot vizsgálják. A 2008-as zsugorodás folytatódott, tavaly már 4,3%-os csökkenést kellett elkönyvelniük a kutatócégeknek. Ez különbözőképpen érintette a kutatási területeket és cégeket, az amerikai piac felét kitevő szindikált kutatások piacán például a Nielsen, Arbitron és comScore viszont enyhén csökkent a bevétele az SymphonyIRI-nak és az NPD-nek. A legnagyobb hanyatlás a survey piacon volt, a kvalitatív éppen az iparági átlaggal esett, ami szerintem nagyon jó, tekintve, hogy az adspend 9%(!)-al esett.
A legmasszívabb blokk a kettős lapszámban az oktatásról szól. Több cikk is hasonló gondolatokat fogalmaz meg, vagyis: meg kell változnia az oktatás fókuszának és technokrata karriergépek helyett a felelős gondolkodás, fenntartható fejlődés jegyében olyan tehetségeket kell nevelni, akik képesek az élethosszig való tanulásra, kreatívak és megszerzik azokat az alaptudományos és menedzsmenttudományi alapokat, amelyek segítik őket a későbbi eligazodásban.
Öt kutató beszél arról, milyen készségek szükségesek jelenleg és a jövőben, a következő évtizedben a jó szakmai teljesítményhez. Például jó DJ-s érzék.
Omar Mahmoud (aki az UNICEF piacismereti főnöke) szellemes párhuzamokat von a világbajnokság kapcsán a futballbeli és a menedzsmenti teendők között.
Aztán következik egyik Eric Salamával (a Kantar CEO-ja, WPP stratégiai főnöke) készült beszélgetés, amely podcastként is hozzáférhető az ESOMAR honlapon. Számomra a legérdekesebb az a három dolog, amelyet megváltoztatna:
- pokolba a beszerzők uralmával, akik nem tudják és nem is akarják megérteni a drága jó kutatás és az olcsó semmire nem használható közötti különbséget.
- Nagyobb elismerést harcolna ki a szakma számára, mert tehetségeket csak így lehet idevonzani.
- Szeretné, ha minden kutató által végzett munka kreatív, mélyreható és jelentős tanulsággal járó lenne, reméli e felé haladunk.
Egy ausztrál nő, aki globál-inszájtsz igazgató a médiaiparban beszél arról, hogy világ életében gyerekekkel vagy állatokkal akart foglalkozni. És tanácsot ad, aki ebbe az iparba készül, hogyan tegye.
Jo Bowman a fejvadászpiac szemszögéből vizsgálja piackutatást, mit kell tennünk, hogy a tehetségek hozzánk igyekezzenek a felsőoktatásból.
Öt tehetséges fiatalt kérdeznek, miért választották a piackutatást.
Következik egy igazán jó cikk, aki tudja, olvassa el a cloud-computingról / Saas-ról (lehet csak azért tűnik így, mert most olvastam először a kutatási alkalmazásáról).
Earl Taylor cikkében ismertet egy hétországos, felsővezetőkkel készített felmérést, amelynek tanulságaként vonja le azt a következtetést, hogy a marketing a saját sikerének áldozata, mivel erőfeszítéseik hatására az egész vállalat marketingorientált lett és bizonyos feladatokat vagy nem a marketingosztály látja el, vagy a felsővezetőknek nehéz azonosítaniuk, hogy az áttételesen jelentkező haszon a marketing munkájának köszönhető.
A brit választásokkor a Research Now egy érdekes élménypanelt, tapasztalati panelt futatott, amely sokkal érzékenyebben mutatta a bizonytalan szavazók szándékait, akik végül is eldöntötték a választást. Egyelőre még csak az azonnali elemzésekkel készültek el, de lehet, hogy a további elemzések megmutathatják, hol voltak a fordulópontok és miért szállt el a Munkáspárt, hol veszítette el a pártonkénti lehetséges többségét a Konzervatív, illetve a Liberális Párt.
Hát ennyit mára a tudomány és technika újdonságaiból, mindenkinek jó hétvégét!
Azt még elfelejtettem hozzátenni, küldj egy levelet, segítek belépni az ESOMAR-ba és onnantól nem kell az én zanzámra hagyatkoznod, ingyen fogod kapni a Research World-öt.
